Üzletközpont a

A menő bevásárlóközpontok a kiskereskedelem paradigmaváltását is túlélik, mert már nem csak a hagyományos boltokra és kereskedelemre fókuszálnak. Épülnek ugyan új plázák, ám a következő időszakban a kereskedelmiingatlan-piacot a régi egységek felújítása tematizálja.
Tartalomjegyzék
Az online kiskereskedelem Nyugat-Európában már több mint egy évtizede tör előre a hagyományos kiskereskedelem rovására. A megszerzett tapasztalatokkal az utóbbi néhány évben Európa keleti felében is jelentős sikereket ér el, és hónapról hónapra alakítja át a hagyományos piacot.

Annyira erőteljes a hatása, hogy mostanra könnyebb olyan fogyasztót találni, aki üzletközpont a rendel webes áruházból, mint olyat, aki még nem. A hagyományos kereskedelem is felült az online vonatra, üzletközpont a mindegyik láncnak van olyan webes felülete, amely termékböngészésre és házhozszállításos megrendelésre is alkalmas. Ennek a szemléletnek a terjedése révén a vevők legnagyobb része otthon az online felületek átpörgetésével kezdi a háztartási beszerzéseit, és vagy megrendeli a terméket, vagy célirányosan köt ki a hagyományos üzlet megfelelő polcánál.
Kapcsolat A flórián téri üzletközpont története A Flórián építését ban kezdték meg, azonban még ez év nyarán akadályba ütköztek az építészek: az alapok kiásása során az aquincumi légiótábor parancsnoki épületének díszkapujának maradványaira bukkantak. A régészek tiltakozása ellenére az építkezés nem állt le, egy kis rész kivételével a megmaradt falakat elpusztították egyes részeit fel is robbantották. Az üzletközpontot Törőcsik Sándor, a Lakóterv építészmérnöke tervezte. Az áruházat A beruházás akkori áron millió forintba került, az áruház alapterülete négyzetméter volt, az árufeltöltés áruszállító alagúton keresztül történt, ahonnan 15 teherlifttel tudták az árukat az üzletekbe felszállítani.
Az úgynevezett impulzusvásárlásra is alakultak már oldalak, speciális, személyre szabott ajánlatokkal bombázva a vásárlókat. A kiskereskedelem ma már nem létezhet online értékesítési felület nélkül, ugyanakkor a hagyományos piaci technikák a reneszánszukat élik — főként a nagy alapterületű bevásárlóközpontokban, kiváltképp a plázákban.
SUGÁR Üzletközpont
A titok nyitja, hogy a plázák, mallok, bevásárlóközpontok mostanra közel sem csak a bolti eladásra koncentrálnak.
Sőt, a szolgáltatásokra éttermi, szabadidős, szórakoztató sokkal jobban odafigyelnek.
- Története[ szerkesztés ] A várostervezők a hatvanas években a legkorszerűbb kereskedelemfejlesztési elvnek a nagy lakótelepeken történő üzletközpontok kialakítását tartották, melyhez állami norma is meghatározásra került: lakáshoz négyzetméter kiskereskedelmi alapterület volt előírva bár ezek a beruházások gyakran késtek, vagy végleg elmaradtak.
- Nem csak üzletközpont a pláza | Világgazdaság
- Все, что было до Диаспара, называлось просто -- Века Рассвета.
- A flórián téri üzletközpont története - donattila.hu
- Обнаружив, что кто-то приходит сюда, я сразу должен был сообразить, что это .
- С нескольких попыток Олвин приземлил свой корабль на склоне того самого холма, с которого впервые увидел Лиз.
Egyre menőbb és magasabb minőségű éttermi vagy szabadidős tevékenységet kínáló szolgáltatókat hoznak házon belülre, ezek pedig mágnesként vonzzák azt a közönséget, üzletközpont a a pláza megcélzott.
Mások adózás deviza kereskedelemben — látva a sok vásárlót — divatból keresik fel ezeket az üzleteket.
Kövessen minket!
Fotó: Futureal Egy évtizede, a pénzügyi válság előtt a kiskereskedelmi piac arról beszélt, hogy nemcsak a fővárosban, máshol is túl sok a nagy alapterületű pláza. Debrecenben például az egyik ilyen egység fenntartása okafogyottá vált — mostanáig.

Az átalakuló kiskereskedelmi szokások ellenére több városban, például Budapesten is, igény mutatkozik újabb bevásárlóközpontokra, de sokkal inkább a meglévők fejlesztésére, modernizálására. Ezért a következő egy-két évben több vidéki nagyvárosban is megújulhatnak a már meglévő egységek, a fővárosban pedig több projekt is élessé válik.
Újbudán például már épül az Etele Plaza, Óbudán pedig tervezik egynek az építését, valamint a dél-budai Tétényben működő Campona fejlesztési tervei is napirenden vannak.

A miértre a válasz nagyon egyszerű: a plázák és bevásárlóközpontok sok esetben szolgáltató központokká váltak. Olyan csomópontokká, ahol a vásárlás mellett sokféle szabadidős tevékenységre, szórakozásra is lehetőség van, és amelyek baráti találkozók helyszínei is lehetnek. Kényelmes parkolást, könnyű megközelítést kínálnak, és bármekkora az alapterületük, ahhoz mindig elég kicsik, hogy könnyen bejárhatók legyenek.

Jól érzékelhető, ha a területükön történik valami új, időtöltésre alkalmas dolog. A Campona fejlesztési terveit a beruházó a jövő üzletközpont-koncepciójának tekinti — ahogy a többi fejlesztő is a sajátját. Hatalmas parkot, belső közösségi tereket és jóval több szabadidős szolgáltatást kínálnak.
A hangsúlyeltolódás tehát tetten érhető.
Navigációs menü
A fejlesztők már nem csupán az üzletek betelepítésében látják a lehetőséget. Innen már egyenes út vezet az olyan plázákhoz, amelyek egyben kulturális teret is kínálnak, és teljesen újraírják a nagy alapterületű ingatlankomplexumok funkcióját.

Még az is elképzelhető, hogy a fejlesztők egyszer csak visszatérnek a plázák egykori vásárlóbarát koncepciójához: hogy ne kelljen a legfontosabb dolgokért bejárni a teljes teret.
A fejlesztők vélhetően nem szeretnének még egyszer abba a hibába esni, hogy túlértékelik az elképzeléseiket. A jövő plázakoncepciója olyan köztes megoldás, amely stagnáló vagy visszaeső kiskereskedelem mellett is képes tartani a profitelvárásokat.
Ezt pedig a kiskereskedelemtől távol eső — akár kulturális — szolgáltatásokkal érhetik el.
Története[ szerkesztés ] A kezdetektől az átadásig[ szerkesztés ] A terület története a szocialista városfejlesztés hatvanas évekbeli időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az ötvenes években üzletközpont a Kerepesi úti lakótelep folytatásaként modernebb, nagypaneles lakóövezet létesüljön a Nagy Lajos király útja túloldalán, Füredi úti lakótelep néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. Az ötvenes években még csak a Stadionig tervezett 2-es metrót is úgy tervezték újra, hogy az Örs vezér téren legyen a végállomása a HÉV -et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamosan a metróval. A SUGÁR sokáig épült: a hatalmas munkagödröt -ben kezdték kiásni, az alapozás talajmechanikai okok miatt a tervezettnél hosszabb ideig tartott, de őszére végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor.
A cikk a május i Világgazdaságban jelent meg Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!