Lehetőségek az erődök piacán, Ott voltunk a kézműves piacon a Komáromi Erőd árnyékában | Duna24

Ott voltunk a kézműves piacon a Komáromi Erőd árnyékában

Kántor Viola Ide-oda hányódó, ócskaságnak tekintett gipszszobrok. Egy múzeum, aminek több helyre van szüksége.

• Alternatív btc
• Felújítják a Citadellát: közpark és múzeum is lesz az erődben - donattila.hu
• Felújítják a Citadellát: közpark és múzeum is lesz az erődben MTI Cikk mentése Megosztás Hosszú évtizedek után megújul a Citadella erőd és környezete a kormány döntése értelmében - közölte a Várkapitányság sajtóosztálya pénteken az MTI-vel.
• Index - Kultúr - Múzeum lett az erődből, ahol még a latrinából is lőni lehetett
• Index - Belföld - Kóstolgatják a komáromi Monostori erődöt
• Kultúra

Ezekből a látszólag egyáltalán nem összetartozó dolgokból született meg a Csillag erőd felújítása és a gipszmásolatok múzeuma — a Liget-projekt vidéki leágazása, aminek épülete most elkészült. És nagyon izgalmas lett.

Az elhagyott erőd A budapesti múzeumoktól úgy kilencven kilométerre fekvő komáromi Csillag erődöt eddig nem sokan ismerhették. A Duna két partján fekvő síkvidéki Komáromban volt egykor Közép-Európa egyik legnagyobb erődrendszere, aminek magja a szlovák térfélen található, de a magyarországi oldalon is maradt három kisebb, de még egyenként is hatalmas erődítmény: a Monostori erőd, az Igmándi erőd és a Csillag erőd.

Ezek közül a Monostori erődben már sokan jártak, mert évtizedek óta múzeum és hadtörténeti bemutatóhely működik benne, a másik kettő viszont lelakatolva és elfelejtve omladozott a rendszerváltás óta a város szélén.

Komárom - Monostori erőd

Az erődítményrendszer mai formájában csak a Ennek csak mellékes szerep jutott a komáromi erőd történetének legemlékezetesebb epizódjában, amikor a szabadságharc végén Klapka még két hónapig kitartott a honvédjaival a túlerőben lévő osztrákok ellen. A következő húsz évben szilárd anyagokból, kőből és téglából egy roppant masszív katonai bázist hoztak létre, ami a nagy kiterjedésű jobb parti erődrendszer északkeleti sarkát képezte a Duna partján.

Egy dolog hibádzott a történetben: a tüzérség színvonala a tizenkilencedik század utolsó harmadára messze túlhaladta az újonnan lehetőségek az erődök piacán erőd védelmi kapacitását, tehát az épület katonailag hasznos erődítményként soha sem funkcionált.

Először helyőrségként, hadtápként működött, később lőszerraktár lett, legszomorúbb időszakában, a nyilas hatalomátvétel után pedig internálótábor volt.

Ezt követően ben lengyel katonatisztek és családjaik költöztek a falai közé, majd az egykori körleteket a lakosságcsere következtében kitelepített felvidéki magyar családok használták. Aztán persze jött a szovjet hadsereg, amely a vasutat is bevezette az épület bejáratához. Az erőd történetének katonai szakasza ban ért véget, amikor megvette a Komárom és Vidéke ÁFÉSZ, és zöldségraktárt rendezett be benne. Az épület a karrierjét káposztasavanyítóként végezte, és miután már annak sem volt alkalmas, mint a dzsungel az angkori romokra, úgy telepedett rá lehetőségek az erődök piacán közeli akácerdő az ágyúgolyók becsapódása ellen eredetileg is vastag földréteggel védett egykori erődfalakra.

Az egykor masszív erőd majdnem megadta magát a pusztulásnak. Az értéktelennek tartott gipszek Valamikor a tizenkilencedik század közepén nagyon művelt, nemzetközi kitekintéssel rendelkező embereknek köszönhetően útjára indult a magyar muzeológia. Megépült a Nemzeti Múzeum, ben pedig kinevezték főigazgatónak Pulszky Ferencet, aki nem egyszer ellenszélben, fantasztikus szakértelemmel és kitartással Magyarországra hozta az antik világ legfontosabb szobrait — gipszmásolatok formájában.

Az elsősorban német mintára létrehozott másolatgyűjtemény kialakulásának történetéről Szentesi Edit írt  remek tanulmánytszámunkra most elsősorban ebből a történetből az a mozzanat fontos, hogy a szoboregyüttes egyszer csak elkezdte kinőni a Nemzeti Múzeumot, és új helyet kerestek neki. Ez az új hely pedig az ban átadott Szépművészeti Múzeum lett, amelynek nagyvonalú földszinti termeit, így a Román Csarnokot is eleve arra szánták, hogy az emeleti képtár mellett helyet adjanak az egy idő után már középkori és reneszánsz főművek gipszöntvényeivel kiegészült másolatgyűjteménynek.

A gipszmásolatok elszállítása a felújításra váró Román Csarnokból Fotó: Szépművészeti Múzeum A gipszgyűjteményt létrejötte óta weboldal gyors keresettel szerették, hol fanyalogtak miatta.

Felújítják a Citadellát: közpark és múzeum is lesz az erődben

Az egészen biztos, hogy a második világháború alatt és az azt követő években túlontúl nem rajongtak érte, hiszen a főváros ostroma alatt egyáltalán nem menekítették a bombázások elől a darabjait, egy korabeli fotón látható is, hogy a megsérült Reneszánsz Csarnokban álló szobrokat hó borítja a pusztítás után.

A háborút követően pedig mindössze annyi történt, hogy a havat lesöpörték a szobrok fejéről, a tetőt megjavították, a gyűjtemény minél több darabját pedig megpróbálták bespájzolni a raktárrá avanzsált Román Csarnokba, aminek a bélletes kapujára évtizedekre ráfordították a zárat. A csarnokból ki kell pakolni A es évek közepén tehát a sajátos kulturális egyenletünk egyik oldalán állt egy raktárrá átminősített kiállítási csarnok, az akkor már nemcsak a Szépművészetiben, hanem az ország legkülönbözőbb településein parkoltatott, viszont értékeit tekintve immár rehabilitált gipszmásolat-gyűjtemény, valamint tőlük messze egy, a huszadik századi építői buhera és a természeti erők által legyőzött erőd.

A másik oldalon pedig az lehetőségek az erődök piacán igény, hogy ezeket az értékeket jó lenne mind megmenteni. A feladat megvalósítása Mányi István építészre várt, aki előbb a Román Csarnok rekonstrukcióját végezte el a Liget-projekt keretében a Szépművészeti Múzeum felújításának második szakaszában, amelyről már mi is beszámoltunk. Ezt követően pedig az ő építészstúdiójáé lett az a feladat is, hogy az évtizedek óta hányódó és csak nyűgnek tekintett gipszmásolat-gyűjteménynek tervezzen egy múzeumot a Csillag erődben.

Hogy miért erre a pusztulófélben lévő épületre esett a választás, azt minden bizonnyal jelentősen befolyásolta, hogy a gyűjtemény egy részét a közeli Igmándi erődben tárolták jó ideje. A közelség egyszerűsíti a gipszek átszállítását, és a jól működő Monostori erőd mellé oda lehet rendelni egy újabb klassz látványosságot az UNESCO világörökségi javaslati listáján szereplő erődrendszerben.

Egy katonai célra készült épületből kellett egy mai igényeknek megfelelő múzeumi funkcióval rendelkező épületegyüttest teremteni. Erőd és múzeum — a két világ nem tűnik könnyen átjárhatónak. A Liget-projekt keretében felújított Csillag erődöt várhatóan tavaszán nyitják meg a látogatók előtt.

Lassúság: lehetőség a teljességre - Nelli Krajcsó - TEDxYouth@Budapest

Bár a szobormásolatokat még nem szállították a helyszínre, az elkészült épület bejárása során a nyomait már láttuk annak, hogy a muzeológusok készülnek a kiállítás installálására.

Ha a szobrok belakják majd új helyüket, és elkészül a digitális eszközökkel is megtámogatott tárlat, arról is be fogunk számolni, de most azt néztük meg, hogyan sikerült megoldani magát az építészeti feladatot.

2. Automatikus kereset a bináris opciókról
5. Forex kézikönyv letöltése
6. Minimális tőke: 1 Ft — 10 Ft Lehetséges nyereség: nagyon magas Hozzáértés: alacsony Kockázat: alacsony A legjobb befektetés az, ha a pénzedet sajád magadba fekteted.
7. Algoritmikus kereskedés

Röviden: remekül. Hosszabban: a régi erőd helyreállításától a jelenkori igényekre adott kortárs válaszokon át a finom építészeti utalásokig és játékokig sok mindenért lehet lelkesedni az újonnan létrejött központban.

• Hogyan lehet kereskedni az iq opcióval
• Átadták a Várpiacot | Szia Komárom
• A kulturális központtá avanzsálódó építményben fellépett már többek között Eric Truffaz, számtalan performansznak adtak helyet az erőd falai, sőt volt itt már break-fesztivál is.
• Komárom - Monostori erőd
• Ott voltunk a kézműves piacon a Komáromi Erőd árnyékában | Duna24
• Legjobb 15 befektetési lehetőség ban | donattila.hu
• Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerével kazamata-hálózatával.

Harcban a nedvességgel Pedig a kiindulási helyzet tényleg cudar volt. A fedköveknek csaknem a fele hiányzott a helyükről, a felülről nem védett épület falai megbomlottak. A főhomlokzat íves szerkezetén hatalmas lyukat ütött, amikor odavezették a vasutat után, ezt az összetöredezett szerkezetet például mindenestül el kellett bontani és újraépíteni.

Átadták a Várpiacot

A végeredményen látszik, hogy ahol csak lehetett, az építészcsapat úgy mentette az eredeti téglákat, mint az aranyat, az intenzíven látszó felületeknél mindenhol ezt az anyagot igyekeztek használni. Nem csak a bejárati homlokzatnál, az egykori körletekben is mintegy téglát kellett javítani, kicserélni termenként, hiszen a több évtizedes barkácsépítészet sokat rombolt az épületen.

Ide-oda ragasztott vagy éppen ad hoc nyílásokkal áttört falak fogadták a felújítást végző szakembereket. Az eredetileg is egymásból nyíló termek csodálatos boltozatokban áramló felületeit tégla vastagságig kellett visszabontani, pótolni és javítani, mert az elmúlt évtizedekben minden villanyvezetéket, minden vízvezetéket, minden szerelvényt, minden polcot, minden gépet belevésték a falakba, boltozatokba.

De még mindezek előtt kezdeni kellett valamit az épület átázott állapotával, hiszen ahogy korábban említettük, a tüzérségi védelem céljából több méter vastag földtakaróval fedett boltozatok és a falrendszer tele voltak vízzel.

Befektetések

Az átvizesedett földréteget először leszedték az épületről, majd újraszigetelték a házat. A szigeteléssel azonban nyilván nem akarták bezárni a nedvességet az épületbe, a cél az volt, hogy a ház a továbbiakban magától tudjon lélegezni: a boltozatok és az új szigetelés között dupla födémes megoldással egy átszellőző réteget építettek be a rendszerbe, és a régi kéményszisztémával végig huzatosan szellőztetett teret alakítottak ki.

Az újonnan lefedett épület több nedvességet már nem kap, de így is közel két év kellett ahhoz, hogy a falakban a megfelelő tömegszázalék alá csökkenjen a nedvességtartalom, magyarán az egész erőd kiszáradjon. És itt nem fejeződött be az elemi mentőmunka. Nemcsak a falakat és a boltozatot, hanem a levegőt is meg kellett szabadítani a túlzott nedvességtől. A gipsz különösen kényes a nedvességre, így hosszú távra kellett ezeket a feltételeket biztosítani az erődben, amit eredetileg sem kényes műtárgyak befogadására terveztek.

Mindezt hat légkezelő szolgálja a gigantikus méretű épületben. A környezet nem a legszerencsésebb, mert hiába van közel a Duna, a folyó ma már megközelíthetetlen: az erőd mellett közvetlenül egy vasúti vonal húzódik; a MÁV düledező betonkerítése, málló vakolatú forgalmi bódéja kicsit bezavar az egyébként impozáns látványba, amit a felújított Csillag erőd főhomlokzata nyújt.

Ami rögtön feltűnik, hogy a téglafalú régi épület kontúrjai lankás dombokra emlékeztetően hullámzanak, és a tőlük jól elkülöníthető világos kerámiával burkolt új épületrész ugyanezt a hullámzást viszi tovább — a régi és az új ugyanolyan ritmusban felelget egymásnak. Ami szintén azonnal megfogja az embert az az, hogy a tégla mellett milyen masszívan van jelen a kő mindenhol: a lábazatkő, a lőréseket kőkeret veszi körül, a fedkövek, az ablak- ajtó- és kapukeretek szintén kőből vannak.

A régi épületrészben belül is ugyanez az anyaghasználat uralkodik, csupa tégla és kő az eredeti erőd, fantasztikusan harmonizálnak egymással ezek a textúrák.

Mint ahogy nagyon jól harmonizálnak velük a kortárs épület anyagai is. Ahogy belépünk az épületbe, hatalmas látszó vasbeton csarnok fogad bennünket.

Balra az információs pult, a shop, lehetőségek az erődök piacán bútorszerűen elhelyezett ruhatár; mindegyik bronzos színű, speciális felületkezelésű fából készült, Gergely László belsőépítész legjobb legjobb ügynöki lehetőségek alapján.

Ez a felület is vissza-visszatérő eleme az épületegyüttesnek, a téglák száz árnyalatban pompázó narancsával, okkerjével, a kő színével, a beton szürkéjével nagyon szépen összhangban van. Egyébként az egész felújításra jellemző, hogy a kortárs megoldások tisztán megmutatják magukat, nincs építészeti színészkedés a házban, az új elemek nem akarják a régieket tettetni, és rejteni sem akarják magukat.

Ha a tizenkilencedik századnak az építőanyaga a kő és a tégla, akkor az most a vasbeton. Nem akartuk ezt elrejteni. Ahogy itt nyers valóságában megjelennek a nagyon erősen alakított tégla- és kőszerkezetek, ugyanúgy a vasbetont sem kell takarni, nem kell rá álmennyezet, vakolat — mondja a tervező építész, Mányi István, majd hozzáteszi, a régi erőd eredeti állapota kihámozható volt a felmérési tervek, a tudományos dokumentáció, a levéltárban megtalált eredeti tervek alapján.

Véleménye szerint ugyanakkor a műemléki értékek helyreállításának az építész számára olyannak kell lennie, mint a jégtáncosnak a kötelező kűr. Nem tartható különleges érdemnek, bár kétségtelenül nagy szakmai rákészülést, hitelességet igénylő munka. De hogy mindez intézményként működni tudjon, az egy kortárs kérdés — hangzik el a tételmondat is.

És igazából az épülettel kapcsolatban pont az a legjobb élmény, hogy a nagy egészet ez a gondolkodás- és ideális stratégiák bináris opciók kereskedésekor alakítja.